Látni és látszani. A közlekedés egyik legfontosabb alaptétele az „elsőbbséged csak akkor van, ha megadják” mellett.

Mikor fontos, hogy időben észleljenek bennünket? Mindig. Függetlenül az időjárási körülményektől. Kire vonatkozik ez? Mindenkire. Gyalogosra, biciklisre, gördeszkásra, taxira, mindenkire. (Igen, ezt kölcsön loptam a Taxi című filmből…)

Miért fontos, hogy lássanak minket, amikor közlekedünk és mi is jól lássunk? Azért, hogy ne szenvedjünk súlyos, vagy halálos balesetet. Ha nem vagyunk észlelhetőek a közlekedés többi résztvevője számára, könnyen belefuthatunk egy balesetbe. Azok a létformák, akik akár gyalog, akár biciklivel közlekednek úgy, hogy mellőzik a különböző, észlelést könnyítő kiegészítőket, lámpákat, gyakorlatilag láthatatlanok a többiek számára. Ez mennyire veszélyes? Nagyon. Téves az az elképzelés, hogy nekem nem eshet semmi bajom, minek nekem bármi, ha sötétben bóklászom… Pláne lakott területen kívül.

Szinte napi szinten bringázom. Kevés olyan nap van, amikor nem tekerek valamerre. Rengetegszer találkozok olyan gyalogossal, biciklissel, aki nincs kivilágítva, és nem használ biztonsági kiegészítőket. Gondolok itt az egyik legegyszerűbbre, a láthatósági mellényre. Nem kerül milliókba, mégis az egyik legegyszerűbb módja, hogy időben észleljenek bennünket. Gyerekként, amikor megtanultam bringázni, még csak az első és a hátsó lámpa, valamint a hátsó prizma volt kötelező. Azóta sokat változott a világ, kötelező lett a láthatósági mellény. (Nem, nem csak a kukásoknak…)

Sokszor beszélgetek olyanokkal, akiknek van autója. Mindig szóba kerül, mennyire jó dolog, ha időben észlelik az út szélén botorkáló gyalogost, vagy biciklist, és mindenki mást. Az autóban mások a fényviszonyok. Körülbelül két hónapja bővítettem a láthatósági eszköztáramat. A Tesco kínálatában találtam egy nagyon jó fényerejű hátsó lámpát. Le is cseréltem a korábbi kis villogót. Találtam még többek között olyan láthatósági pántot, csatot, (nevezzük, ahogy akarjuk) amit a lábamra tudok tenni. (Igen, olykor a Tesco is árul nagyon hasznos cuccokat…) Mit is tapasztaltam ezek után, sötétben tekerve? Az autósok szépen, nagy ívben kikerültek. Miért? Mert időben látták, hogy az út szélén kóválygok.

Látható vagyok, vagyis a lehető legtöbbet megtettem a saját biztonságomért. De még ezt is lehet fokozni. Az elmúlt hónapokban körülnéztem a neten, milyen dolgok vannak, amik növelik a láthatóságot, olcsók, mégis jók, sőt, olykor nagyszerűek. Akad jó néhány dolog.

Tegyék fel maguknak a kérdést: Mi ér többet? Az életük, vagy az pár ezer forint, amit a láthatóságukra költenek? A magam részéről az életem többet ér. És mielőtt feltennék a kérdést, igen, tettem azért, hogy a biciklim látható legyen. Még ha ez sokszor alapszintű megoldásokat is szült. (Bár szerintem a bringám már túl van az alapszinten…)

Mi mindennel van felszerelve a bringám? Nézzük csak:

Vannak küllőprizmáim, piros hátsó prizmám, nagy fényerejű első- és hátsó lámpám, ezen kívül mindig használom a láthatósági mellényt, és a láthatósági csatokat. Egyedül a fehér első prizma hiányzik a biciklimről. (Van itthon kettő is, megy egy lámpával kombinált prizma, csak lusta voltam felszerelni… Tudom, ez nem mentség) A kerekeken a küllőprizmák mellett fényvisszaverő csöveket is alkalmazok. Munkatársaim mondták is, amikor először meglátták, hogy világítanak a kerekeim. És a pedálokon is ott vannak a prizmák, igaz, azok nem kötelező jellegűek. És nem érzem magam bazári majomnak. Rendőr ismerősöm többször ecsetelte, hogy kislányának mennyi mindennel szerelte fel a biciklijét a biztonsága érdekében.

Hogyan célszerű elhelyezni a lámpákat? A hátsó lámpát mindenképp úgy, hogy semmi ne takarja el, és jól látható legyen. Egyébként a szabályozás már változott, és megengedi, hogy az ember ruházatán  legyen. Sokan vannak, akik alkalmazzák is ezt a módszert. Amit nem értek, hogy sokan miért alkalmaznak icipici hátsó lámpát, ami pár méterről is alig látható? Letudták a kötelező kivilágítást oszt' jó napot? Attól, hogy van egy aprócska piros fénypont, még nem lesz valaki időben észlelhető. Pláne nem ködös, párás időben. Az ilyen "lámpa" olyan, mintha nem is lenne. Rengetegszer látok olyat: van hátsólámpa a bringán, jó a fényereje is, de olyan helyre van feltéve, hogy az csak bizonyos szögből látható, hátulról nem. Értelmetlen és logikátlan. Az első lámpát is úgy kell elhelyezni, hogy semmi ne takarja el, és megfelelő szögben világítsa meg az utat. A jó első lámpa nem egy pontba fókuszál, hanem szétteríti a fényt. (Az első lámpám ilyen, teljes szélességében belátom az utat) Minden lámpából rengeteg variáció létezik, érdemes körülnézni a piacon, és az igényeinknek megfelelő lámpákat kiválasztani. Mások az igények akkor, amikor valaki lakott területen belül teker rendszeresen, ahol van közvilágítás, és megint mások akkor, ha valaki rendszeresen közlekedik olyan útvonalon, ahol nincs közvilágítás. Mielőtt elindulnak, győződjenek meg arról, hogy a lámpáik működnek. Magukat kímélik meg sok felesleges dologtól.

Nézzenek csak körül az interneten, milyen egyszerű dolgok és megoldások vannak a láthatósággal kapcsolatban. Például a 3M fényvisszaverő reflexszalagja piros, fehér és borostyán színben. Alig több, mint ezer forint. Vagy a jó pár éve bemutatott lakk, amit akár ruhára, akár bringára is rá lehet fújni, nappali fénynél semmi nem látszik, viszont sötétben a rávetülő fényt visszaveri, láthatóvá téve az embert. Ezeken kívül még ott vannak a különböző karszalagok és egyéb dolgok. Ne sajnálják a pénzt önmaguk biztonságára. A sötétben, sötét, vagy fekete ruhában bóklászó ember láthatatlan a többiek számára. Ne legyenek láthatatlanok.

Pár hete, amikor vágányzár miatt pótlóbusszal közlekedtünk, tapasztaltuk, mennyire veszélyes a kivilágítatlan biciklis. Két település között minden kiegészítőt mellőzve tekertek. Rendőr ismerősöm azt mondta, fejenként százezer forintra lehetne megbüntetni őket. Egyik nap még ő hívta fel a buszvezető figyelmét a biciklisekre. Szerencsére nem történt tragédia, pedig könnyen lehetett volna… (Csak az emberek nem gondolnak bele ilyen dolgokba… és lerázzák a felelősséget magukról) Ha ne adj’ Isten, a biciklisek a busz kerekei alá kerültek volna, ki lett volna a hibás? A buszsofőr, mert nem látta őket időben? Egyértelműen nem.

A nemtörődömség és a felelőtlenség is közrejátszik abban, hogy az emberek nem költenek arra, ami a legfontosabb: a biztonságukra. Hány olyan baleset történik az utakon, aminek az a kiváltó oka, hogy valaki nem volt látható? Sok. Túl sok. Ilyenkor vajon az az autós a hibás, aki nem vette észre időben a számára láthatatlan biciklist vagy gyalogost? Nem. Hanem azok, akik hanyagság és nemtörődömség miatt lusták voltak láthatóvá tenni magukat a többiek számára. Pedig az az emberi élethez viszonyítva nagyon olcsó. És tudom, hogy az ember hiába tesz meg mindent, vannak olyan dolgok, amik ellen semmi nem véd. Ilyen az alvó, vagy a telefonját babráló, esetleg ittas autós. Esetenként ezek együttes kombinációja.

Mivel külterületen lakom, ezért ha sötétben kell tekernem – ami gyakran megesik –, vagy gyalogolnom, mindig viselem a láthatósági mellényemet. Tavaly decemberben volt ilyen eset, hogy délután öt óra után elmentem sétálni. Szépen felvettem a mellényemet, és forgalommal szemben gyalogoltam. Az autósok időben észrevettek, és amennyire lehetett, lehúzódtam az út szélére. Visszafelé is ugyanígy tettem. És szembe sétált velem valaki, akit csak akkor vettem észre, amikor a nekem szemből érkező autó fényszórója kirajzolta a sziluettjét. Egészen addig nem láttam, hogy ott van. Ez egyszerű fizika. Ami visszaveri a fényt, az látható, ami nem, az láthatatlannak tűnik. A fénytan mélységeibe most nem mennék bele. Gondolják végig, mennyivel jobb, és biztonságosabb úgy közlekedni akár sötétben, akár ködös, párás időben, sűrű hóesésben, hogy mindenki számára időben észlelhetőek vagyunk. Ha látnak minket, tudnak is ránk vigyázni. A láthatatlan biciklis halott biciklis... Tegyenek meg mindent a maguk biztonságáért. Köszönöm, ha elolvassák.