112 és 911. Mindenki ismeri ezt a két számot, ugye? Utóbbit az Amerikai Egyesült Államokban használják a segélyhívások lebonyolítására. Néhány hónapja olvastam ezzel kapcsolatban egy bejegyzést az Index Ma is tanultam valamit rovatában. (Ez itt nem a reklám helye, nagyon szeretem ezt a rovatot a sok érdekes történet miatt) A bejegyzésben arról volt szó, hogy miért két különböző számjegyből állnak a segélyhívók. A válasz egyszerű, és kézenfekvő: Azért, hogy ezzel kizárják a véletlen tárcsázás lehetőségét. Vagyis ha valaki a segélyhívót tárcsázza, az tudatosan teszi ezt.

 

Ám most nem erről akarok hosszasan regélni, hanem arról, hogy mikor is kell(ene) hívni a segélyhívót. Igen, sokan most egyszerre rávágják a választ: Vészhelyzet esetén. Pontosan. Mégis sokan piszlicsáré ügyekkel foglalják feleslegesen a vonalat, mert nem találnak egy csekket, vagy egyéb, nem a segélyhívóra tartozó problémák esetén. Ezzel kapcsolatban már volt egy kampány is „Anyádat hívd, ne a 112-t!” címmel. És igen, más is írt ezzel kapcsolatban bejegyzést.

Mi az, ami a segélyhívóra tartozik? Ha valaki rosszul lett az utcán, valamilyen baleset történt, rablás van folyamatban, kigyulladt valami, vagy erőszakos bűncselekmény történt. A lényeg, hogy olyankor tárcsázzuk csak a 112-t, amikor valamilyen valódi vészhelyzet állt elő. Amikor felvesszük a kapcsolatot a segélyhívóval, mindig törekedjünk arra, hogy az összes információt megosszuk velük. Ki, és milyen okból telefonál, hol, milyen esemény történt, veszélyben van-e emberi élet. Mindig törekedjünk arra, hogy jól érthetőek legyünk. Adjuk meg a nevünket, címünket, telefonszámunkat. Ha felkeresik a 112.hu oldalt, ott minden részletesen le van írva.

Egyik ismerősömmel beszélgettem arról még pár hónapja, hogyan működik a 112-es rendszer. Történik például egy baleset az ember orra előtt, egy autós véletlenül elsodor egy figyelmetlen biciklist, aki megsérül. (Bármilyen szituáció behelyettesíthető) Mit csinál ilyenkor a szemtanú, vagy az autós? Először is hívja a 112-t, miközben meggyőződik arról, tud-e az áldozattal kommunikálni. Bemondja a nevét, címét, telefonszámát, majd utána elmondja, melyik településen, vagy település közelében történt az esemény, megsérült-e valaki, lehet-e a balesetet szenvedett személlyel, személyekkel kommunikálni, látható-e valamilyen külsérelmi nyom. Miközben ez a beszélgetés zajlik, az operátor, aki fogadja a hívást, riasztja a szükséges egységet, egységeket, vagy átkapcsol a megfelelő szervhez. Szükség esetén az operátor instruál bennünket, hogy mit tegyünk a balesetet szenvedett egyénnel, egyénekkel. Ebből a szempontból előnyös a kihangosítható okostelefon. És ha jól tudom, vannak vészhelyzeti alkalmazások, melyek segíthetnek, hogy elláthassuk a sérült személyt, személyeket, esetleg a közelben keressünk egy félautomata defibrillátort.

Elmagyarázta azt is, hogy a 112-es rendszerben nem feltétlenül az adott megyei szervet, szerveket riasztja a diszpécser, hanem a helyileg legközelebb lévőt, ami lehet a szomszédos megyében. Tegyük fel, hogy Vas megyében a veszprémi megyehatáron fekszik egy település, ahol kigyullad egy ház. Valaki bejelenti az eseményt, minden információt megadva. A diszpécser felméri, melyik tűzoltóság van a legközelebb, és azt riasztja. Lehet, hogy a Vas megyén belül található tűzoltó egységeknek kell 15 perc, hogy a helyszínre érjenek, míg a Veszprém megyei egység odaér 5 percen belül. Akkor őket fogja riasztani, mivel közelebb vannak. Gondolom, ez sokaknak újdonság most. Ezt korábban én sem tudtam. Ugyanígy járnak el a diszpécserek, ha a rendőrséget, vagy a mentőket, katasztrófavédelmet kell riasztani. Magyarországon két központ fogadja a hívásokat, egy Szombathelyen, egy Miskolcon.

Tudom, mit akartam még ebből kihozni. Önök szerint egy balesetnél ki irányítja a műveletet? Vegyünk egy (sajnos) hétköznapi esetet: Két autó frontálisan karambolozik, és emberek sérülnek meg, nem tudnak kiszállni az autókból. Megtörténik a riasztás, és a szükséges egységek a helyszínre vonulnak. Mentők, tűzoltók, rendőrök. Ki fogja levezényelni a mentési munkálatokat? A helyes válasz pedig: A tűzoltóparancsnok. A rendőrök ilyenkor lezárják az utat, ha szükséges, és irányítják a forgalmat, a tűzoltók felmérik, hogyan tudják kiszabadítani a roncsokból a sérülteket, a mentők pedig ellátják őket. Ezt nem tudtam, pedig láttam már ilyen sorozatot, például a Lángoló Chicago, ahol szintén a tűzoltóparancsnok irányította a mentésben résztvevő embereket. Elsőre a rendőrökre voksoltam. Szerintem mások is őket mondták volna.

Zárásként csak annyit: Ne terheljük felesleges hívásokkal a 112-es segélyhívót, csak abban az esetben hívjuk, amikor indokolt. Mindig járjunk el körültekintően, és minden információt mondjunk el, még ha az lényegtelennek is tűnik számunkra. Amikor a segélyhívó munkatársai összeállítják, milyen felesleges dolgokkal foglalják le az emberek a vonalat, azt nem azért teszik, hogy kigúnyolják őket, hanem azért, hogy felhívják a figyelmet arra, ezek a hívások nem rájuk tartoznak. Legyen szó egy elkeveredett csekkről, vagy egy fennakadt labdáról, elveszett cicáról, bármiről, ezzel ne őket terheljük.

Baleset, vészhelyzet, tűzeset, és bármilyen emberi életet fenyegető dolog esetén viszont ne habozzunk felhívni őket. Még akkor is, ha például valaki részegnek tűnik. Van olyan ismerősöm, aki cukorbeteg, és ő mondta még régebben, hogy sajnos a cukorbetegségnek vannak olyan tünetei, amik azt a látszatot keltik, mintha az illető sokat ivott volna. Mindig győződjünk meg róla, mielőtt a fejünket félrefordítva elsétálnánk mellettük. Kérdezzük meg tőlük, mi történt, hívjunk-e mentőt. Sajnálatos módon az esetek többségében lerázzuk a felelősséget a vállunkról, és tovább sétálunk. Mert nem akarunk belekeveredni. Meg felesleges hercehurcával jár. Gondoljunk bele, mi mit várnánk el embertársainktól hasonló helyzetben? Örülnénk neki, ha például szívroham esetén elsétálnának mellettünk? Szerintem nem.

Volt olyan eset, hogy munkából baktattam a szombathelyi vasútállomásra, és láttam egy férfit a lépcsőn üldögélni. Azt hittem rosszul van, ezért megkérdeztem, minden rendben van-e. Csak azután hagytam ott, miután meggyőződtem arról, hogy ittas állapotban van, és csak egy cigi kellene neki. Mivel nem dohányzom, nem tudtam adni neki. Hogy felesleges dolog volt-e? Nem. Mert sosem tudhatja az ember, mi történt.

Jó magam is szenvedtem már balesetet párszor az életem folyamán. Mivel ezek egyike sem járt eszméletvesztéssel, tudtam segítséget kérni, és el tudtam mondani, mi történt. Előfordult olyan is, hogy havas úton, jelzőlámpás kereszteződésben úthiba miatt kicsúszott alólam a bringa, és a mögöttem jövő autós azonnal kiszállt megkérdezni, minden rendben van-e. Megnyugtattam, hogy nem történt bajom, csak egy úthiba miatt estem el. Viszont jól esett a gesztus.

És most már tényleg lezárom ezt a témát: Csak vészhelyzet esetén tárcsázzuk a 112-t.

A végére egy aprócska kiegészítés: Kollégámmal beszélgettem pár gondolat erejéig a segélyhívó rendszer működéséről. Annyit fűzött hozzá, hogy neki a sógora, aki hivatásos tűzoltó, azt javasolta, mindenki írja be a telefonjába a lakóhelyéhez legközelebb eső tűzoltóság, mentőállomás és rendőrkapitányság vezetékes telefonszámát, mivel ezeken a helyeken is van folyamatosan ügyelet, és sokkal hamarabb felveszik a telefont, mint esetenként a túlterhelt és feleslegesen lefoglalt 112 hívásakor. Megfontolandó jó tanács.