Ezt a kerékpárutat már több alkalommal emlegettem bejegyzéseimben. Nos, a város vezetése nagyon komolyan ráállt a kerékpáros turizmusra (is). Ez a kerékpárút a Sárvári Gyógy- és Wellness fürdőtől indul, és egészen Sárvár-Hegyközségig tart. A hegyközségi kápolnánál ér véget az utolsó szakasz. A tervek szerint a teljes költség összesen kb. 600 millió forintot tett volna ki, ami magában foglalta volna egy kerékpáros- és gyalogos híd építését is a meglévő Rába híd mellett. Erre végül nem került sor, mert "csak" 298 millió forintot sikerült az Unióból kikönyörögni a beruházásra.

Az emberek hajlamosak mindent és mindenkit kritizálni. Sokszor ok nélkül. Viszont most jó okom van kritizálni. Szombathelyen a Vépi úton idén megtörtén a már régóta esedékes útfejújítás, és az utat valamennyire ki is szélesítették. Igaz, ettől csak részben lett jobb a helyzet, még mindig van olyan szakasza ennek az útnak, ahol nem lehet biztonságosan közlekedni. Se gyalog, se kerékpárral. Oké, az út csilli-villi, és sima. (Jöhet az ujjongás az autósok részéről, nem szakad ki végre a futómű, és lehet száguldozni, nem törődve az út szélén poroszkáló gyalogosokkal…)

Úgy döntöttem, összegyűjtöm egy bejegyzésbe az összes eddig megjelent Kreszmenők epizódot. Szerintem érdemes végignézni őket, mert minden lényeges dologra kitérnek, és ezek az alig egy perces epizódok jópofa módon hívják fel a figyelmet arra, mi mindenre kell odafigyelni a saját biztonságunk érdekében, függetlenül attól, milyen módon közlekedünk.

Sok olyan ember van az utakon, aki hajlamos valamilyen veszélyes szituációt előidézni, esetleg balesetet okozni. Bár balesetnek mostanában nem voltam tanúja, annak igen, amikor valaki veszélyes helyzetet teremtett. Nem törődve azzal, hogy önmagán kívül mások életét is kockára tette. Ilyenek azok, akik a sárvári Tesco-nál, a város felől érkezve áttérnek a menetirány szerinti bal oldalra a Rába hídnál. Ez miért veszélyes? Mert ha például a buszmegállónál találkozik össze velük az ember, abból nagyon könnyen lehet sérüléssel járó baleset.

A múltkori posztom után, ami a közlekedés nehézségeiről szólt, elgondolkodtam, és rájöttem, hogy azért jó néhány dolog kimaradt. Egyébként nagyon díjaztam, hogy a kiemelés során a gyalogosokra hivatkoztak, nekik milyen nehézségekkel kell megküzdeniük. A posztom nem csak róluk szólt. Próbáltam minden kategóriát górcső alá venni, és minden közlekedő szempontjából megvizsgálni a témát. (Tudom, lehetetlen vállalkozás, ahány ember, annyi reakció ugyanarra a dologra…)

Ezt a bejegyzést még a tavalyi év végén kezdtem el megfogalmazni.

Közlekedni nehéz. Ez nem egy megállapítás, hanem tény. Mégis az emberek döntő többsége azt hiszi, tud közlekedni. Egészen pontosan abban a tévhitben élnek nagyon sokan, hogy jól tudnak közlekedni. Erről azonban nem lehet őket meggyőzni, mert azonnal felháborodva kérik ki maguknak, meg különben is hogy merészel bárki is kételkedni a képességeikben.

Bár már szenteltem egy posztot annak, ami általánosságban a közlekedésben tapasztalható, sajnos sok olyan dolgot tapasztalok, ami mellett nem tudok elmenni szó nélkül. Ezen kis bejegyzést szintén a Facebook oldalamról emeltem át. Ott még februárban tettem közzé.

1998. óta minden évben szeptember 22-én kerül megrendezésre az Autómentes nap. Ez egy jó kezdeményezés, és arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy az autón kívül is vannak közlekedési eszközök, melyekkel viszonylag gyorsan, könnyedén és kényelmesen lehet eljutni egyik pontból a másikba. Írtam már egy rövid posztot a mobilitási hét kapcsán az alternatívákról. A mobilitási hét 2002. óta kerül megrendezésre szeptember 16-22. között.

A minap körbejártam Sárvár egy részét, hogy feltérképezzem az úthibákat, amikből elég sok van város szerte. Sajnálatos módon. Tudom, ez sok településen problémát okoz, és a településeket összekötő utak állapota is nem egy helyen olyan, ami nem felel meg a XXI. század legalapvetőbb biztonsági követelményeinek. Nyomvályúk, bukkanók és kátyúk egyaránt akadályozzák a biztonságos közlekedést. Ám ez sokakat nem tart vissza attól, hogy padlógázzal száguldozzanak, miközben azt képzelik magukról, hogy a Formula-1-en vesznek részt, és halhatatlannak hiszik magukat. Mint az a Szombathelyen száguldozó csávó, aki a barátjával veszélyeztetett több embert a Zanati úton. Videót is készítettek az esetről. Ahogy a közlekedésbiztonsági szakértő fogalmazott, ez kimeríti a közúti veszélyeztetés fogalmát. És kiváló példája a felelőtlenségnek.

A minap a neten bóklászva futottam bele egy hírbe, miszerint Litvániában térfigyelő kamerákkal figyelik azt, kik mobiloznak, miközben átkelnek a zebrán. Hiába nem lesz rendőr a közelben, akkor is megkapja az illető a 10 000 Ft-nak megfelelő pénzbírságot. Ám ez valószínűleg sokakat nem fog vissza tartani attól, hogy a mobiljuk kijelzőjét bámulva, agyhalott zombi módjára bóklásszanak az utcán. Hiába a rengeteg tragédia, amit a mobilfüggőség okoz, ez nem tartja vissza az embereket attól, hogy olyankor használják a telefonjukat, amikor aktív résztvevői a forgalomnak.