A minap körbejártam Sárvár egy részét, hogy feltérképezzem az úthibákat, amikből elég sok van város szerte. Sajnálatos módon. Tudom, ez sok településen problémát okoz, és a településeket összekötő utak állapota is nem egy helyen olyan, ami nem felel meg a XXI. század legalapvetőbb biztonsági követelményeinek. Nyomvályúk, bukkanók és kátyúk egyaránt akadályozzák a biztonságos közlekedést. Ám ez sokakat nem tart vissza attól, hogy padlógázzal száguldozzanak, miközben azt képzelik magukról, hogy a Formula-1-en vesznek részt, és halhatatlannak hiszik magukat. Mint az a Szombathelyen száguldozó csávó, aki a barátjával veszélyeztetett több embert a Zanati úton. Videót is készítettek az esetről. Ahogy a közlekedésbiztonsági szakértő fogalmazott, ez kimeríti a közúti veszélyeztetés fogalmát. És kiváló példája a felelőtlenségnek.

 

De most nem ez a posztom fő témája. Miközben úthibákra vadásztam az előző bejegyzésemhez (Ami nem volt nehéz, tekintve, mennyi van a városban…), láttam, mi lett abból az építkezésből, amit a kerékpárutakról szóló posztomhoz fotóztam. Tippeljenek! Úgy van, egy jó kis bringaút lett belőle. Mellette gyalogos sáv is került feljelölésre. Így sokkal biztonságosabban tekerhetünk majd a gyorsforgalmi út mellett, az autóktól nem zavartatva, miután meglesz az átadása. Amikor a képeket készítettem, akkor még le volt zárva a vasúti átjárónál az út.

közlekedés bringa biztonsággyalogos autó megoldás
Innen tudunk rátérni a kerékpárútra.
közlekedés bringa biztonsággyalogos autó megoldás
Két sáv a bringásoknak, egy a gyalogosoknak. Az autóforgalom zavarása nélkül lehet majd haladni. Itt még le van zárva a vasúti átjáró.
közlekedés bringa biztonsággyalogos autó megoldás
Szépen kanyarog.
közlekedés bringa biztonsággyalogos autó megoldás
A Szombathelyi úton mindkét oldalon jelöltek fel kerékpársávot.

Miközben hazafelé tekertem, elgondolkodtam azon, hogy a világban milyen érdekes megoldások születtek, melyek célja a biztonságosabb közlekedés volt. Több elgondolás is napvilágot látott. Ilyen a cambridge-i csillagösvény (Starpath), melyről még 2013-ban olvastam. A hollandok is előrukkoltak hasonló megoldással, egy kerékpárút felületét láttak el világítással, melyhez az inspirációt Van Gogh adta, de tovább mentek, és kitalálták azt, hogy az utak szélét jelölik fluoreszkáló csíkokkal. Erről annak idején az Origo-n is megjelent egy cikk. Ez egy másik megoldás, de ugyanolyan jó, tekintve, hogy a cél a biztonságos közlekedés. Lengyelországban az angol megoldáshoz hasonló világító útburkolattal rukkoltak elő. Egerben egy magyar vállalkozó fejlesztette ki a saját megoldását a sötétben fluoreszkáló útburkolati jelekkel. Mindegyik megoldást szenzációként kezelték, ám a későbbiekben nem érkeztek arról hírek, hogy a különböző megoldások beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket, és végül bevezetésre kerültek-e.

A Cambridge-ben kidolgozott eljárás lehetővé teszi, hogy bármilyen felületet bevonjunk, így az a napfényt begyűjtve világítson az éjszaka folyamán. Ezt a folyadék állag teszi lehetővé. A folyamatról YouTube videó is készült, melyben szemléltetik az eljárást. Tény, és való, nagyon látványos, ahogy az éjszakában kékes fénnyel dereng az út teljes szélességében. Viszont adódik a kérdés, mennyiben változtatja meg a különböző útfelületek tapadását, ha bevonjuk ezzel a folyadékkal, mert erről nincs semmilyen információ. Legalábbis én nem találtam.

Ahol viszont nagyon előnyös lenne ezeknek a technológiáknak az alkalmazása, az a települések közötti, közvilágítástól mentes útszakaszok láthatóvá tétele. Hiszen ezzel a céllal alkották meg őket. Az egri vállalkozó által megalkotott útburkolati festés is olyan útszakaszra került fel, ahol nincs közvilágítás. Mennyivel változtatnák meg az éjszakai közlekedésbiztonságot a fluoreszkáló útburkolati festések? Szerintem csökkentené a közlekedési balesetek számát, mivel folyamatosan látná az ember, hol van az út széle, és nem szaladna le a mezőre. Például.

Tudom, hogy az útburkolati felfestések tartalmaznak fényvisszaverő anyagot, hogy sötétben is jól láthatóak legyenek. (Ha csak nem koptak le teljesen…) Ugyanez a helyzet a táblákkal is, hogy messziről jól láthatóak legyenek a sötétben is. Egyik kollégám említette múltkor, miközben a Fertődtől Keszthelyig tartó túraútvonal jelzéseit vettük szemügyre, hogy Nyugat-Európában a településeket jelző táblákat már nem zöldre, hanem kékre festik, mivel az nem fordul elő a természetben, így messzebbről lehet látni, mert nem olvad bele a környezetbe, például egy erdős területbe.

Azon gondolkodtam a napfény ilyen hasznosítása kapcsán, hogy mi a helyzet akkor, ha sokáig felhős idő van? De aztán rájöttem, ez sem okoz problémát, tekintve, hogy elvileg mindenki kivilágítva közlekedik, főleg sötétben, így folyamatos a fény utánpótlása, ezáltal továbbra is tudnak fluoreszkálni a burkolati jelölések. Legalábbis elvileg. És gyakorlatilag is. Mint a fluoreszkáló figurák, amiket régen lehetett kapni. Talán még most is kapni ilyeneket. Az ember lámpa alá tette őket egy időre, és utána jó ideig világítottak a sötétben.

Egyébként az egyik kerékpáros sisakokat gyártó cég is tervezett és gyártott olyan sisakot, melyet lámpa fény alá téve fluoreszkál a sötétben, kb. 20-30 percig. Erről a bikmag.hu oldalon olvastam. Nagyon jó ötletnek tartom az elgondolást, mert ez is fokozza a biztonságot, hiszen az ember feje bringán ülve elég magasan van ahhoz, hogy egy kamionból is könnyen észrevegyék. Jó néhány gyártónak vannak láthatósági sisakjai, régebben még a Tesco-ban is láttam ilyeneket, igaz, azok csak fel voltak matricázva. A semminél több az élénkzöld szín és a fényvisszaverő matrica, de nem az igazi.