Bringázom. Szinte minden nap. A napi átlagom kb. 8km, esetenként több. Szeretek tekerni. Főleg hűvösebb időben, akkor kifejezetten élvezem. Tény, hogy nem olyan gyors és kényelmes, mint egy autó, vagy egy motor, de egy jól összerakott bringával jó tempót lehet menni. Főleg, ha a bringa rendszeresen karban van tartva, lemosva, olajozva, kicserélve, ami kell.

Mi kell ahhoz, hogy biztonságosan részt vehessünk a forgalomban bringával? Csak pár dolog. Ezek:

• egy felszerelt bringa (ez az alap, enélkül nem bringázhatunk)
• a KRESZ tudása és folyamatos alkalmazása
• odafigyelés a közlekedés többi résztvevőjére
• éberség (bármikor adódhatnak váratlan helyzetek)
• légy látható
• biztonságos követési távolság
• az útviszonyoknak megfelelő sebesség
• ne menet közben piszkálgassuk az okostelefonunkat (álljunk félre, ha használni akarjuk)
• mellőzzük a fül- és fejhallgató használatát a forgalomban (a saját érdekünkben… Nem halljuk a forgalom zaját, könnyen kerülhetünk egy kamion kerekei alá...)
• ne teremtsünk veszélyes helyzeteket, ne veszélyeztessünk másokat
• kanyarodási és előzési szándékunkat időben jelezzük (tegyük ki oldalra a karunkat, azt minden járműből látni. Kamionból is…)

Mielőtt bringára pattanunk, és belevetjük magunkat a közlekedésbe, érdemes átnézni, milyen feltételek mellett vehetünk részt bringával a forgalomban. Mivel a bringázás nincs KRESZ vizsgához kötve, ezért bárki mindenféle képzettség nélkül felülhet egy bringára, és közlekedhet vele. Nincs semmi nyoma annak, hogy az illető tudja-e, és alkalmazza-e a közlekedéssel kapcsolatos szabályokat. Sajnos. Emiatt megy is a pampogás az autósok részéről, ami részben jogos. Mint korábbi posztomban írtam, támogatom azt az ötletet, hogy mindenkinek legyen egy alap KRESZ vizsgája.

Mit írnak elő a szabályok a bringával kapcsolatban? Jó néhány dolgot. Érdemes utána nézni, mielőtt nyeregbe pattanunk. Ezeket a tételeket írja elő a szabályozás ha már van egy kerékpárunk:

• elöl fehér, hátul piros prizma
• elöl fehér vagy kadmiumsárga, hátul piros fényt adó lámpa (igen, lehet villogó is, csak legyen jól látható helyen)
• egymástól függetlenül működő első- és hátsó fék (hogy időben meg tudjunk állni)
• borostyánszínű küllőprizma a kerekeken (legalább kettő az első keréken)
• csengő (a duda nem jó)
• láthatósági mellény/ruházat (sötétben, vagy rossz látási körülmények között kötelező lakott területen kívül, de nem hátrány, ha vakító napsütésben is viseled…)

Az évek során rengeteg tapasztalatra tettem szert, és azt mondhatom, úgy veszek részt a mindennapi közlekedésben, hogy ritkán kerülök veszélyes helyzetekbe. Mégsem közlekedem rutinból. Igen, az évek során rengeteg hibát vétettem én is, amikből szerencsére tanultam, valamint találkoztam olyan emberekkel, akik átformálták a korábbi elképzeléseimet a közlekedéssel kapcsolatban, árnyalták a képet, és rávilágítottak sok dologra. Talán ennek is köszönhető, hogy az elmúlt éveket megúsztam komolyabb baleset nélkül. Igen, előfordult, hogy elbambultam, és emiatt kerültem veszélyes helyzetbe, de sok olyan eset volt, amikor az autós figyelmetlensége teremtett veszélyes helyzetet. Nem egy esetben a gyalogosok miatt kerültem rizikós szituációba, főleg, amikor két parkoló autó közül léptek ki elém. És bizony olyan esetek is előfordultak szép számmal, amikor egy másik biciklis sodort veszélyes szituációba. (kikanyarodott elém, átvágott előttem, bevágott mellém, stb.)

Hogyan közlekedem? Tempósan, olykor gyorsan. Amikor utolérek egy lassabb biciklist, inkább nagyobb követési távolságot tartok. Így elkerülöm azt, hogy az utolsó pillanatban kelljen félrerántanom a kormányt. Jó néhányan elfeledkeznek erről, pedig az is fontos, hogy előttünk történő váratlan helyzetek esetén legyen időnk megállni. Igyekszem több méterrel előre gondolkodni, és figyelni.

Szerencsére az autósok egyre jobban figyelnek a bringával közlekedőkre, de még mindig akadnak idióták, akik azt hiszik, nekik mindent szabad. Pár éve történt az eset, hogy melóból hazafelé haladva körforgalomból kanyarodtam ki, és egy mögöttem haladó fehér furgon rám dudált. Nem értettem az okát, mert jeleztem a kanyarodási szándékomat, és nem teremtettem veszélyes helyzetet, valamint az úttest szélén parkoló autók miatt nem tudtam kihúzódni jobbra. Amikor valamennyire mégis le tudtam húzódni, az anyósülésen helyet foglaló férfi helyeslően bólogatott. (Érdekes módon sem előtte, sem azóta nem történt velem ilyen abban a körforgalomban…) Mivel megfogta őket a városi forgalom, el tudtam száguldani mellettük. (Valóban ez történt… egy kis elégtétel volt…) Mi volt erre a reakció? Az anyósülésen ülő férfi kiszólt nekem a leengedett ablakon:
– Legközelebb feljelentelek gyorshajtásért!… (Mielőtt belekötnének, igen, a kerékpárok esetében is van ilyen szabályozás, és büntethet is a rendőr, ha valahol túl gyorsan tekerek. Nézzenek utána.)

Az elmúlt szűk tíz évben, mióta a Tesco megtelepedett nálunk, többször belefutottam olyan helyzetbe, hogy a kialakított kerékpárúton szembe tekertek velem. Ebből is adódott nem egy veszélyes szituáció. Szerencsére mostanában nem történt ilyen velem, de még mindig látok olyat, amikor valaki a rossz oldalon közlekedik.

Előzés, kanyarodási szándék. Sok biciklis esetében ezek a fogalmak ismeretlenek. Sok esetben nem figyelnek arra, érkezik-e mögöttük valaki. Ahogy a világítás megléte is ismeretlen sokaknál. Áprilisban történt az eset, hogy este 8 óra magasságában haladtam a vasútállomásra, és ki akartam kerülni egy idősebb férfit. Mielőtt belekezdtem volna az előzésbe, meggyőződtem (hátranéztem) arról, nincs mögöttem autó. Mivel megvolt a tempóelőnyöm, könnyedén ki tudtam volna kerülni. Már belekezdtem a manőverbe, amikor hirtelen, minden előzetes jelzés nélkül keresztbe átvágott előttem az úton. A reflexeimnek, a rutinomnak, és a jó fékeknek köszönhetően el tudtam kerülni az ütközést. Szóvá is tettem, hogy illene körülnézni, mielőtt bármerre elindul az úton, valamint ki kellene világítani a biciklit. Pampogott egy sort. Ha valaki nem tud hátranézni, vegyen visszapillantó tükröt. Sok veszélyes szituáció és baleset elkerülhető lenne… Bár az emberi ostobaságtól semmi nem véd…

Voltam tanúja olyan esetnek, amikor egy kereszteződésben a jelzőlámpa az egyenesen haladóknak piros jelzést adott. Ennek ellenére az emberke úgy döntött, ő a kerékpársávból jobbra kanyarodva átmegy az út túloldalára, mivel a másik lámpa zöld jelzést adott a gyalogosoknak és a főútra kikanyarodóknak. Egy nagyobb autó, ami egyenesen haladt tovább, majdnem kivasalta. Az autós szóvá is tette az illetőnek a szabálytalanságot, de a reakció csak annyi volt:
– Jó, jó, jó…

Olyannak is sokszor voltam szemtanúja, amikor valaki úgy közlekedett bringával, hogy nem fogta a kormányt, mert a kezeivel menet közben az okostelefont nyomkodta, miközben zenét hallgatott fejhallgatóval. Elismerem, ügyes az illető, de ezt nem a közúti forgalomban kellene gyakorolni. Az autósokat büntetik érte. (Ettől függetlenül még mindig sokaknak oda van ragadva a telefon a füléhez, miközben részt vesznek a forgalomban…) Nagy a káosz a fejekben, főleg ami a bringával közlekedőket illeti. Nem figyelnek a forgalomra, kicsi követési távolságot tartanak, nem alkalmazkodnak a forgalom ritmusához, körülnézés nélkül gurulnak át a zebrán (ami szabálytalan, ott csak a gyalogosnak van elsőbbsége, már ha megadják neki…), mellőzik az irányjelzést, kivágnak a másik elé, stb. Rengeteg dolgot fel lehetne még sorolni. Emberek vagyunk mindannyian, követünk el hibákat. (Ezzel nem akarok senkit felmenteni, aki ittas/drogos állapotban okozott halálos balesetet) A közlekedés során próbáljunk meg körültekintően részt venni a forgalomban, lehetőség szerint figyelve mindenre és mindenkire. Akit érdekel, olvassa el a Magyar Kerékpárosklub Kerékpáros Kisokos című elektronikus kiadványát. Minden lényeges dologgal foglalkoznak benne. Ezt a kiadványt mindenkinek ajánlom, aki úgy dönt, bringával vesz részt a forgalomban.

Összegezve: Van hova fejlődnie a kerékpáros közösségnek Magyarországon, szerencsére vannak jó kezdeményezések. Köszönöm, ha elolvassák.