bringazo

Az Autómentes Világnapról



1998. óta minden évben szeptember 22-én kerül megrendezésre az Autómentes nap. Ez egy jó kezdeményezés, és arra igyekszik felhívni a figyelmet, hogy az autón kívül is vannak közlekedési eszközök, melyekkel viszonylag gyorsan, könnyedén és kényelmesen lehet eljutni egyik pontból a másikba. Írtam már egy rövid posztot a mobilitási hét kapcsán az alternatívákról. A mobilitási hét 2002. óta kerül megrendezésre szeptember 16–22. között.

Azon elmélkedtem, miért szánunk ilyen kevés figyelmet az alternatív közlekedési lehetőségeknek? Pedig a válasz kézenfekvő: Mert az emberek lusták. Imádják a kényelmet, és ha semmit nem kell csinálni. Ezért közlekednek sokan autóval. A múlt század közepéhez képest jelentősen megnövekedett az autóforgalom. És ez bizony sok helyen komoly torlódást okoz, amihez nagyban hozzájárul az utak nem megfelelő keresztmetszete. Vagyis az utak nem ilyen szintű forgalomhoz lettek tervezve. Emlékszem, gyerekként bizony sokszor voltam szemtanúja annak, ahogy Sárváron a Rákóczi utcai jelzőlámpától kezdve állt a forgalom kifelé a városból, több kilométer hosszan. Az autósor végigkanyargott a városon, át a Rába hídon, végig Sárvár-Hegyközségen, és ki tudja, hol volt a vége? Akkoriban még híre-hamva se volt a várost elkerülő gyorsforgalmi útszakasznak. Amióta megépült az elkerülő út, az átmenő forgalom nagy részét elvezeti, így csak az tér be a városba, akinek ott van dolga.

De visszatérve a mobilitási hétre és az autómentes napra. Miért ilyen kevés időt szánunk erre? Ez ugyanolyan, mint a Föld órája dolog. Sajnálatos módon attól nem lesz jobb a helyzet, ha egy-két napra leteszi pár ember az autót. Szerintem sok embernek, aki autóval megy mindenhová, ki kellene próbálnia, hogy amikor az időjárás engedi, és más kényszerítő erő sem indokolja az autó használatát, vegyék elő a bringát, rollert, bármit, és azzal menjenek munkába, vagy ügyeket intézni. És ott van még a közösségi közlekedés lehetősége is. Valamint pozitív kezdeményezésként megjelent a Teleautó szolgáltatás, ezen kívül több városban is van lehetőség igénybe venni a közösségi bringaszolgáltatást, mint amilyen a MOL Bubi. A közelmúltban olvastam egy cikket, miszerint az egyik spanyol városban a vezetőség olyan döntést hozott, hogy teljesen kitiltották az autókat. A város a helyiek szerint sokkal élhetőbb lett, és csökkent a zajterhelés is. Gondoljanak bele, hogy nagyon sok ember egyedül üldögél az autójában. Ez rengeteg esetben nem indokolt. Helyette mehetne gyalog, vagy bringával a dolgára, esetleg busszal, metróval, bármivel. És míg a dugóban üldögél, addig gyalog, vagy más módon gyorsabban tudna haladni. Péntek délutánonként gyakran tapasztalom, amikor a munkahelyemről kisétálok a szombathelyi vasútállomásra, a Zanati úton hogyan fel tudnak torlódni az autók. Gyakran kérdezték tőlem, miért nem használom ki a helyi járatos buszt, nem kellene annyit gyalogolnom. Azt mondtam, szükségem van a friss levegőre és a mozgásra. Ilyenkor fel tudok frissülni, és ha még partnerem is akad a sétában, tudunk egy jót beszélgetni. Valamint át tudom gondolni a különböző dolgokat.

Tudom, hogy a technológia az első autók megjelenése óta sokat fejlődött, és ma már rengeteg olyan autó van, mely a piros lámpánál lekapcsolja a motort, hogy ne használjon feleslegesen üzemanyagot.

Vajon mennyivel lennének élhetőbbek a városok, főleg a nagyvárosok, ha olyankor, amikor semmi nem indokolja az autó használatát, az emberek inkább, gyalog, bringával vagy más módon közlekednének? Például amikor kellemesen meleg, napos idő van, mint az elmúlt egy hétben. Milyen előnyei lennének ennek? Tisztulna a levegő, csökkenne a zajterhelés is, és az emberek fittebbek, boldogabbak lennének a rendszeres mozgástól. Legalábbis elvben. Már csak ezért is megérné többeknek is letenni az autót. Használják olyankor, amikor feltétlenül szükséges. Tegyük élhetőbbé ezt a világot. Talán még nem késő…

Próbálják ki, hogy egy hétig mellőzik az autót, és mindenhova biciklivel, vagy gyalog mennek. Esetleg rollerrel. Egy hét nem olyan nagy idő. Figyeljék meg, hogyan változik meg az életük ezalatt az idő alatt. Milyen változásokat tapasztalnak?

Tudom, hogy sok városban, mint amilyen például Szombathely, nem egyszerű kivitelezni egy ilyen dolgot, viszont nem is lehetetlen. És azért a települések vezetősége is egyre komolyabb figyelmet fordít a bringásokra. Bizony egy összecsukható roller is nagyon előnyös tud lenni, mivel buszon, vonaton egyaránt könnyen magunkkal tudjuk vinni. Amire figyelni kell, hogy sötétben, vagy ködben láthatóvá tegyük magunkat a többiek számára. (Gördeszkára, görkorcsolyára szintén igaz). Ráadásul egyik sem foglal sok helyet, valamint a járdán is jól lehet velük haladni, viszont oda kell figyelni a gyalogosokra, nehogy elsodorjuk őket. Ugye, mennyi alternatívája létezik az autónak? Ráadásul mindegyik olcsóbb, és megvan a maga jótékony hatása is. Köszönöm, ennyit akartam.

Tovább
0

Érdekes megoldások a világban



A minap körbejártam Sárvár egy részét, hogy feltérképezzem az úthibákat, amikből elég sok van város szerte. Sajnálatos módon. Tudom, ez sok településen problémát okoz, és a településeket összekötő utak állapota is nem egy helyen olyan, ami nem felel meg a XXI. század legalapvetőbb biztonsági követelményeinek. Nyomvályúk, bukkanók és kátyúk egyaránt akadályozzák a biztonságos közlekedést. Ám ez sokakat nem tart vissza attól, hogy padlógázzal száguldozzanak, miközben azt képzelik magukról, hogy a Formula-1-en vesznek részt, és halhatatlannak hiszik magukat. Mint az a Szombathelyen száguldozó csávó, aki a barátjával veszélyeztetett több embert a Zanati úton. Videót is készítettek az esetről. Ahogy a közlekedésbiztonsági szakértő fogalmazott, ez kimeríti a közúti veszélyeztetés fogalmát. És kiváló példája a felelőtlenségnek.

De most nem ez a posztom fő témája. Miközben úthibákra vadásztam az előző bejegyzésemhez (Ami nem volt nehéz, tekintve, mennyi van a városban…), láttam, mi lett abból az építkezésből, amit a kerékpárutakról szóló posztomhoz fotóztam. Tippeljenek! Úgy van, egy jó kis bringaút lett belőle. Mellette gyalogos sáv is került feljelölésre. Így sokkal biztonságosabban tekerhetünk majd a gyorsforgalmi út mellett, az autóktól nem zavartatva, miután meglesz az átadása. Amikor a képeket készítettem, akkor még le volt zárva a vasúti átjárónál az út.

Innen tudunk rátérni a kerékpárútra.
Két sáv a bringásoknak, egy a gyalogosoknak. Az autóforgalom zavarása nélkül lehet majd haladni. Itt még le van zárva a vasúti átjáró.
Szépen kanyarog.
A Szombathelyi úton mindkét oldalon jelöltek fel kerékpársávot.

Miközben hazafelé tekertem, elgondolkodtam azon, hogy a világban milyen érdekes megoldások születtek, melyek célja a biztonságosabb közlekedés volt. Több elgondolás is napvilágot látott. Ilyen a cambridge-i csillagösvény (Starpath), melyről még 2013-ban olvastam. A hollandok is előrukkoltak hasonló megoldással, egy kerékpárút felületét láttak el világítással, melyhez az inspirációt Van Gogh adta, de tovább mentek, és kitalálták azt, hogy az utak szélét jelölik fluoreszkáló csíkokkal. Erről annak idején az Origo-n is megjelent egy cikk. Ez egy másik megoldás, de ugyanolyan jó, tekintve, hogy a cél a biztonságos közlekedés. Lengyelországban az angol megoldáshoz hasonló világító útburkolattal rukkoltak elő. Egerben egy magyar vállalkozó fejlesztette ki a saját megoldását a sötétben fluoreszkáló útburkolati jelekkel. Mindegyik megoldást szenzációként kezelték, ám a későbbiekben nem érkeztek arról hírek, hogy a különböző megoldások beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket, és végül bevezetésre kerültek-e.

 

A Cambridge-ben kidolgozott eljárás lehetővé teszi, hogy bármilyen felületet bevonjunk, így az a napfényt begyűjtve világítson az éjszaka folyamán. Ezt a folyadék állag teszi lehetővé. A folyamatról YouTube videó is készült, melyben szemléltetik az eljárást. Tény, és való, nagyon látványos, ahogy az éjszakában kékes fénnyel dereng az út teljes szélességében. Viszont adódik a kérdés, mennyiben változtatja meg a különböző útfelületek tapadását, ha bevonjuk ezzel a folyadékkal, mert erről nincs semmilyen információ. Legalábbis én nem találtam.

Ahol viszont nagyon előnyös lenne ezeknek a technológiáknak az alkalmazása, az a települések közötti, közvilágítástól mentes útszakaszok láthatóvá tétele. Hiszen ezzel a céllal alkották meg őket. Az egri vállalkozó által megalkotott útburkolati festés is olyan útszakaszra került fel, ahol nincs közvilágítás. Mennyivel változtatnák meg az éjszakai közlekedésbiztonságot a fluoreszkáló útburkolati festések? Szerintem csökkentené a közlekedési balesetek számát, mivel folyamatosan látná az ember, hol van az út széle, és nem szaladna le a mezőre. Például.

Tudom, hogy az útburkolati felfestések tartalmaznak fényvisszaverő anyagot, hogy sötétben is jól láthatóak legyenek. (Ha csak nem koptak le teljesen…) Ugyanez a helyzet a táblákkal is, hogy messziről jól láthatóak legyenek a sötétben is. Egyik kollégám említette múltkor, miközben a Fertődtől Keszthelyig tartó túraútvonal jelzéseit vettük szemügyre, hogy Nyugat-Európában a településeket jelző táblákat már nem zöldre, hanem kékre festik, mivel az nem fordul elő a természetben, így messzebbről lehet látni, mert nem olvad bele a környezetbe, például egy erdős területbe.

Azon gondolkodtam a napfény ilyen hasznosítása kapcsán, hogy mi a helyzet akkor, ha sokáig felhős idő van? De aztán rájöttem, ez sem okoz problémát, tekintve, hogy elvileg mindenki kivilágítva közlekedik, főleg sötétben, így folyamatos a fény utánpótlása, ezáltal továbbra is tudnak fluoreszkálni a burkolati jelölések. Legalábbis elvileg. És gyakorlatilag is. Mint a fluoreszkáló figurák, amiket régen lehetett kapni. Talán még most is kapni ilyeneket. Az ember lámpa alá tette őket egy időre, és utána jó ideig világítottak a sötétben.

Egyébként az egyik kerékpáros sisakokat gyártó cég is tervezett és gyártott olyan sisakot, melyet lámpa fény alá téve fluoreszkál a sötétben, kb. 20-30 percig. Erről a bikmag.hu oldalon olvastam. Nagyon jó ötletnek tartom az elgondolást, mert ez is fokozza a biztonságot, hiszen az ember feje bringán ülve elég magasan van ahhoz, hogy egy kamionból is könnyen észrevegyék. Jó néhány gyártónak vannak láthatósági sisakjai, régebben még a Tesco-ban is láttam ilyeneket, igaz, azok csak fel voltak matricázva. A semminél több az élénkzöld szín és a fényvisszaverő matrica, de nem az igazi.

Tovább
4

A mobilozás még mindig veszélyes – értem?



A minap a neten bóklászva futottam bele egy hírbe, miszerint Litvániában térfigyelő kamerákkal figyelik azt, kik mobiloznak, miközben átkelnek a zebrán. Hiába nem lesz rendőr a közelben, akkor is megkapja az illető a 10 000 Ft-nak megfelelő pénzbírságot. Ám ez valószínűleg sokakat nem fog vissza tartani attól, hogy a mobiljuk kijelzőjét bámulva, agyhalott zombi módjára bóklásszanak az utcán. Hiába a rengeteg tragédia, amit a mobilfüggőség okoz, ez nem tartja vissza az embereket attól, hogy olyankor használják a telefonjukat, amikor aktív résztvevői a forgalomnak.

Igen, írtam már bejegyzést a mobilokkal kapcsolatban, de valószínűleg sokan úgy ítélték meg, hogy feleslegesen koptattam a billentyűket. Fejlett, ugyanakkor függőségekkel terhelt világban élünk. Sok okos megoldás született az évtizedek folyamán, amik gyorsabbá, ugyanakkor biztonságosabbá is tették a közlekedést. Viszont az emberi tényező képes kiiktatni a létező legjobb megoldásokat is. Az önvezető autók sem jelentenek 100%-os megoldást, mert mindig ott van a rendszer- és emberi hiba lehetősége.

Japánban is szigorúan büntetik azt, aki a kerékpárján menet közben használja a monilt. Múltkor olvastam erről egy bejegyzést a welovecycling oldalon. Sok érdekes dolgot tudtam meg arról, milyen szabályok vonatkoznak a kerékpárosokra Japánban. Jó néhány dolgot át lehetne emelni a magyar szabályozásba is. 480 eurónak (Ez 156 000 Ft-t tesz ki jelenlegi árfolyamon) megfelelő jen a büntetés felső határa, ha valaki menet közben használja a telefonját. Szerintem érdemes lenne ilyen drasztikus eszközökhöz nyúlni, sokan eltennék a telefonjukat, mert azért annyira nincs jó keresete a nagy többségnek, hogy ekkora összeg elvesztését ne érezné meg.

Ami miatt ellenzem a mobil menet közbeni használatát, az többek között a kiszolgáltatottság. Is. Bedugják a fülüket, felteszik a fejhallgatót, vagyis teljesen kizárják a külvilágot. Ez egy tolvajnak, rablónak nagyon jó lehetőséget kínál, hogy megfossza az értékeitől a delikvenst. Úristen! Már megint ötleteket adok!…

Sok híradás szól a mobilok miatt bekövetkezett balesetekről, amiben emberek megnyomorodtak, vagy meghaltak. Ettől függetlenül több millióan közlekednek úgy, akár gyalogosan, akár kerékpárral, autóval, hogy menet közben folyamatosan a telefont piszkálgatják, vagy mereven bámulják. Mert éppen zenét hallgatnak, vagy egy üzenetre válaszolnak. Kérdem én, hogy ezek annyira fontos dolgok? Nem várhatnak egy kicsit? Szerintem minden várhat annyi időt, amíg olyan helyre érünk, ahol senkitől, és semmitől nem zavartatva tudunk válaszolni az aktuális hívásra, üzenetre, vagy éppen zeneszámot váltani. A biztonság a legfontosabb. Az mindig elsőbbséget élvez. Minden más csak utána jön.

Számoljunk egy kicsit. (Többször számolgattak már mások is…) Mindannyian közlekedünk. Ki így, ki úgy. Jómagam elsősorban kerékpárral és gyalogosan. Vegyünk egy egyszerű példát. Autós lakott területen belül 50km/h-s sebességgel halad. Jelez a telefonja. Odapillant. Ez kb. 1 másodperc. Nem nagy idő, ugye? Pedig egyetlen másodperc is sokat számíthat. Ezalatt az idő alatt az autó 13 métert tesz meg. És nincs kontroll alatt, mert a vezető nem az útra figyel. Mi minden történhet egyetlen másodperc alatt? Rengeteg dolog. Áthajt a piroson, mert nem veszi észre, elsodor egy biciklist, gyalogost, bárkit. Amiből halállal végződő esemény is lehet. Igen, sokan és sokszor példáloztak az autósokkal, és a fent vázolt példát is sokszor magyarázták már. pontosan ugyanígy.

De ne mutogassunk csak és kizárólag az autósokra, hiszen nagyon kevés olyan ember van, akinek nincs mobiltelefonja. Vegyük a kerékpárral közlekedő embereket. Sajnálatos módon sokan közlekednek úgy, hogy fejhallgató van a fülükön, és kezükben van a mobil. Vajon ők biztonságos közlekedőnek számítanak? Egyáltalán nem. És miért nem? Mert egyrészt kizárják a külvilág zaját, másrészt nem arra figyelnek, amit éppen csinálnak. Mivel ők is relatíve gyorsan tudnak haladni (Akár 25-30 km/h), nagyon könnyen okozhatnak emiatt balesetet, amiben megsérülhetnek, vagy meg is halhatnak. Mert nekicsapódnak például egy autónak... Mérlegeljük ezeket a dolgokat, mielőtt előhúzzuk a telefont a zsebünkből. Pláne menet közben. Minden kihagyott másodperc végzetes lehet. Bármennyire kiválónak értékeljük is a saját képességeinket.

Mindig tegyük fel a kérdést: Mi a fontosabb? A biztonságos közlekedés, vagy a telefon babrálása? A telefonját zombiként bámuló kerékpáros, autós, gyalogos ugyanannyira veszélyes. Csak míg egyik önmagára jelent veszélyt, addig a másik két kategória másokra is veszélyes. Számomra a biztonság fontosabb, mint a telefon használata menet közben. A cikk, ami miatt megint górcső alá vettem a mobilokat, itt elolvasható. Szerintem érdemes elgondolkodni azon, amit ott leírtak. És mérlegelni a dolgokat. Egyikünk sem halhatatlan. Közlekedjünk továbbra is felelősségteljesen, egymásra figyelve.

Tovább
0

Az utak állapotáról



Magyarország közútjai… khm… finoman fogalmazva sok helyen nem megfelelőek arra, hogy az emberek bármilyen járművel biztonságosan közlekedjenek rajtuk. Kátyúk és bukkanók egyaránt tarkítják a felületüket, melyek nagyobb tempónál érezhetően hintáztatják az autót, a biciklit is elég rendesen dobálják. Főleg, ha az ember nagyobb tempóval teker. (Nem száguldozik, főleg nem öngyilkos kamikaze módjára…) Egy-egy durvább kátyú bizony komoly károkat okozhat a futóműben, és balesethez, ne adj’ Isten tragédiához vezethet. Egyik kollégám szerint ezért kell nagy kerekű autót venni a magyar utakra.

 

Főút Sárvár külterületén - Jól láthatók az úthibák, sok ilyen van ezen a szakaszon

Pedig lehetne igazán jó minőségű, tartós és relatíve olcsó úthálózat Magyarországon. A TV2-n az utóbbi időben néhány közlekedéssel kapcsolatos kampányt látni, melyek próbálnak rávilágítani különböző dolgokra. (Amúgy a televízió már régóta nem tartozik az elsődleges információforrásaim közé…) Az egyik ilyen kampány arról szól, hogy a használt gumiabroncsokat hozzákeverik az aszfalthoz, és ez mennyivel biztonságosabbá teszi a közlekedést, ráadásul milyen jó magyar találmány. (Hogy ez valóban így van-e, azt nem tudom, nem nyomoztam ki)

 

Fekete-híd út - Ilyen, és ehhez hasonló úthibák nehezítik a közlekedést

Az Origo évekkel ezelőtt közölt egy cikket (Köztük írtak a fent említett eljárásról is) három olyan technológiáról, melyek sokkal tartósabbak a hagyományos aszfaltozásnál, és a technológiából adódó plusz költség elhanyagolható, főleg úgy, hogy éveken keresztül nem kell az úttal foglalkozni. Nem lesz nyomvályús, nem kátyúsodik, stb. Vagyis hosszútávon sokkal olcsóbb, mint a jelenleg alkalmazott hagyományos aszfaltozás. Egyes országokban jó ideje használják ezeket a megoldásokat. Adja magát a kérdés, miért nem alkalmazzák ezeket a technológiákat Magyarországon? Nem tudom a választ.

Mert talán így sokkal több pénzt lehet elkölteni az utak folyamatos kátyúzására. (Ami valahogy sosem sikerül úgy, hogy szintben legyen a régi útfelülettel… Így készül egy bukkanó) Egyben megjavítani az adott útszakaszt általában nagyon költséges dolog. Nem tudom, valóban így van-e, nincs rálátásom az útjavításokkal kapcsolatos dolgokra. És tudjuk, a magyarok többsége milyen toleráns, ha belefut egy-egy útfelújításba, vagy építésbe, ami jelentősen gátolja a továbbhaladásban. Mert kiszállni az autóból, és alternatív eszközt igénybe venni megalázó, és derogáló… (Tudom, vannak, akiknek létszükséglet az autó) Általában az útépítések, felújítások ütemezése sem sikerül a legjobban, sokszor egymást érik, beszűkítve az amúgy is szűk utat. Főleg Budapesten. Legalábbis a hírekből ezt szűröm le.

Amik problémásak még, azok a csatornafedelek és a vízelvezető nyílások. Sok esetben egy-egy nagyobb útfelújítás során a csatornafedelek miatt fel kell vágni az újonnan aszfaltozott út egy részét, hogy vissza lehessen tenni őket a helyükre. És máris kész egy bukkanó. A vízelvezetők az utak szélén általában mélyebben vannak, mint az útfelület, emiatt figyelni kell, hogy az ember ne hajtson át rajtuk bringával, mert könnyen bukás lehet a vége. Amit senki sem akar, hiszen a cél a biztonságos közlekedés. Minden körülmények között. Ami szintén problémás, hogy nem egy helyen megáll a víz az útburkolaton, amit sok esetben a forgalom miatt nem lehet kikerülni. Sajnos jó néhány sofőr élvezi, ha beterítheti vízzel a biciklist, vagy a járdán bandukoló gyalogost.

 

Batthyány út - Szintén tele van különböző hibákkal, amik miatt nem egyszerű a közlekedés

Útfelújítás során a határidőből valahogy mindig sikerül kicsúsznia az építőcégnek. Ahogy történt ez Sárváron is a Rákóczi út újraaszfaltozása esetében is. A munkálatok már áprilisban megkezdődtek, de még mindig nem fejeződtek be teljesen, pedig a reklám szerint augusztus elejére volt kiírva a határidő. (Tudom, tudom, ez pusztán tájékoztató jellegű információ, részletek a kisbetűs részben olvashatók… A szerződésen. Ami valamelyik fejes íróasztalának egyik fiókjában van elsüllyesztve. Valószínűleg) Naivan azt hittem (Én balga!), az egész felmarjuk az aszfaltot, megerősítjük az alapot, és mindent szépen újra beburkolunk nem tart tovább egy hónapnál. Nem így történt. Csak később szembesültem vele, hogy Móriczka módra gondolkodtam. (Rossz szokásom) Rengeteg képet lehetne készíteni Sárvár javításra szoruló útjairól, csak nincs értelme. A hibák mindenhol ugyanazok: Kátyúk és bukkanók. Országos szinten is ugyanez a probléma sok helyen.

 

Rákóczi út - Itt is megvannak a hibák, a háttérben látni, hol kezdődik a felújított szakasz

A napokban olvastam, hogy Hollandiában kísérleti jelleggel műanyag hulladék felhasználásával építettek kerékpárutat. Nem kell hosszú szakaszra gondolni, mindössze 30 méterről van szó. Itt lehet elolvasni az erről szóló hírt. Hollandiában szeretnek különböző dolgokkal kísérletezni a közlekedés terén. Erről talán majd máskor. Esetleg.

Tovább
0

Alternatívák autó helyett



A tegnapi Vas Népében jelent meg egy cikk arról, hogy a szerkesztőség összehívta a különböző szombathelyi klubokat az Európai Mobilitási hét kapcsán, és rendeztek egy „versenyt”. Ennek az volt a célja, hogy kiderítsék, milyen eszközzel lehet a leggyorsabban eljutni a vasútállomástól a belvárosig. Érdekes végeredmény született. Talán egy-egy ilyen kezdeményezés rámutat arra, hogy olykor egy egyszerűbb eszközzel sokkal gyorsabban lehet eljutni A-ból B-be, mint autóval. Érdemes megfontolnia mindenkinek, hogy időnként mellőzze az autót, és valamilyen más módon közlekedjen. Vannak egyszerű, olcsó, és mégis gyors eszközök. Gördeszka, roller, görkorcsolya. Például. Ami esetleg gondot okozhat, az az időjárás. Meg persze az utak „kiváló” minősége is olykor bizony komoly gátló tényező tud lenni, ami akadályozza a biztonságos közlekedést. Függetlenül attól, ki milyen eszközzel vesz részt a forgalomban, figyeljünk oda egymásra. Akit érdekel a cikk, itt elolvashatja. A galéria itt található.

Tovább
0
«
12345

bringazo

blogavatar

A közlekedésről, bringázásról általánosan, cinikusan, olykor szarkasztikus stílusban.

Utolsó kommentek